Meggyes diótorta liszt nélkül

Amikor tegnap rámjött a süthetnék kitaláltam, hogy készítek valami almásat, nemsokkal ezután arra is rá kellett jönnöm, hogy nincs is itthon alma... :D Így inkább felütöttem Varga Gábor 'Desszert szerelem' című sütis könyvét, hátha találok benne valamit. Találtam is egy nagyon szuper lisztmentes máktortát, ez adta az ihletet. Mák helyett diós változatban készítettem el és a tésztájába egy jó adag meggyet is kevertem, valamint a tetejét megszórtam még egy kis durvára tört dióval. Nagyon egyszerű kis süti ez, hamar össze is lehet dobni, aki pedig szereti a diót annak telitalálat! Próbáljátok ki Ti is! :)

Hozzávalók: (22cm-es tortaformához)

• 5db egész tojás
• 120g margarin
• 100g porcukor
• 25g kristálycukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• egy csipet só
• egy csipet fahéj
• 200g darált dió
• fél üveg meggybefőtt

Elkészítés:

Első lépésként szétválasztom a tojásokat. A puha margarint egy tálban a porcukorral és a vaníliás cukorral kihabosítom, majd egyesével hozzáadom a tojássárgákat is és azzal is alaposan elkeverem. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, félúton adom hozzá a kristálycukrot. Ezután a margarinos alapba belekeverem a fahéjat és a darált diót, majd fellazítom a masszát egy habkártyányi fehérjehabbal. A maradék habot már óvatosan forgatom bele! A legvégén hozzákeverem a lecsepegtetett meggyet is. A tésztát a tortaformába öntöm, elegyengetem benne és a tetejére még szórok egy-két maréknyi durvára tört diót. 180fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 40 percig sütöm úgy, hogy félidőnél 160fokra mérséklem a hőfokot. Szeletelés előtt meg kell várni míg teljesen kihűl a torta, ekkor is ajánlatos óvatosan kiszedni a formából, mert nagyon puha a tésztája! Pici porcukorral meghintve már tálalhatjuk is! :)

Puszi, Dóri

Vatikáni kalács

Még néhány hete jutott el hozzám ez a recept, és vele együtt az egyik alapanyag is az egyik cukrászsulis osztálytársam révén - ezúton is köszönöm neki! :). Tulajdonképpen egy nagyon jópofa játékról van szó, aminek az a lényege, hogy a süti alapját képező kovász egy részét adják tovább egymásnak a játékosok, a kapott részt egy héten át 'etetgetik', hétvégén megsütik a hozzá tartozó recept alapján a kalácsot, majd a maradék kovászt ismét továbbadják. Persze az egészhez tartozik egy kis mese is, mert állítólag a kalács megsütése szerencsét hoz az egész családnak, sőt még kívánhatsz is egyet! Azonban mindenki csak egyszer fogadhat el életében ilyen 'vándorkovászt' és csak egyszer sütheti meg belőle a kalácsot!

Hozzávalók:

az 'etetéshez':

• 1 adag kovász
• 500g kristálycukor
• 500ml tej
• 500g liszt

a tészta bekeveréséhez:

• 3 egész tojás
• 250ml olaj
• 250g liszt
• fél kávéskanálnyi szódabikarbóna
• fél csomag sütőpor
• egy csipet só
• 1 csomag vaníliás cukor
• 3 közepes méretű alma
• ízesítésként: fahéj, durvára vágott dió, mazsola, durvára vágott étcsoki (ízlés szerint)

Elkészítés:

Első lépésként a kapott kovász etetését és érlelését kell elvégeznünk. Ehhez a kovászt egy nagyobb műanyag tálba öntjük és konyharuhával lefedve, szobahőmérsékleten ebben tartjuk majd egész héten. A menetrend a következő:

• Hétfőn hozzáadok 250g cukrot, de nem keverem el.
• Kedden ráöntök 250ml langyos tejet, de nem keverem el.
• Szerdán rászórok 250g lisztet, és még mindig nem keverem össze.
• Csütörtökön legalább 3x megkeverem a kovászt.
• Pénteken hozzáadok még 250g cukrot, 250ml langyos tejet és 250g lisztet, majd jól elkeverem.
• Szombaton négy részre osztom a kovászt. Egyet megtartok -ebből sütöm majd a kalácsot-, 3részt pedig továbbajándékozok.
• Vasárnap a megmaradt egy adaghoz hozzákeverek még 3 egész tojást, 250ml olajat, 3 lereszelt almát, 250g lisztet -amiben előzőleg elkevertem a szódabikarbónát, a sütőport, a csipet sót, a vaníliás cukrot és a fahéjat-, és végül az ízesítőanyagokat. A tésztát csomómentesre keverem és egy sütőpapírral bélelt, nagyobb méretű gyümölcskenyér-formába öntöm. Egyenletesen eloszlatom benne, majd 180fokra előmelegített, légkeveréses sütőbe rakom. A sütés minimum 1órát igénybe vesz, hiszen egy elég sűrű, nagy mennyiségű tésztáról van szó, közben érdemes mérsékelni a hőfokot kb. 160fokra, és amikor már szépen megpirult a teteje egy sütőpapírral le is kell takarni! Tűpróbával ellenőrizhető, hogy készen van e! A szeleteléssel mindenképpen várjuk meg, míg teljesen kihűl!

+tipp: én a 250ml olajat eleve soknak találtam, szerintem érdemes kevesebbel készíteni!

Puszi, Dóri

Narancsos répatorta

Amikor kitaláltam, hogy répatortát sütök rengeteg receptet átnéztem a neten, Jamie Oliverétől kezdve az egészen noname-ekig, de valahogyan egyik sem volt az igazi. Sok recept olajat írt zsiradékként, vagy rengetegnek találtam benne a cukrot stb. Arra mindenesetre jó volt a kutatás, hogy megfigyeltem a répa és a liszt mennyisége sok esetben egyenlő volt. Ezt vettem kiindulási alapnak, majd megalkottam a saját receptemet, amiben a liszt egy részét darált dióra cseréltem, olaj helyett margarint tettem bele, vegyesen használtam sima és barna cukrot az íze miatt, nem túl nagy mennyiségben, adtam hozzá finom rumos mazsolát és narancshéjat, valamint egy kis fahéjat is. Bevallom őszintén nagyon kíváncsi voltam a végeredményre, reméltem jó lesz és felvágásnál tádámm... szuper volt! Hozta azt amit szerintem egy répatortának hoznia kell: puha és szaftos volt a répától, ami miatt egyébként másnapra sem száradt ki -tovább nem tudom, addigra mind elfogyott- a darált dió is hozzátett ehhez az állaghoz, nem volt túl édes, valamint az ízesítők miatt isteni aromája is volt. Én mindenképpen ajánlom kipróbálásra, egyszerű de nagyszerű! :)

Hozzávalók: a tésztához:

• 2db egész tojás
• 50g barnacukor
• 50g kristálycukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 150g margarin
• rumba áztatott mazsola
• 200g reszelt sárgarépa
• 1 narancs reszelt héja
• 150g liszt
• 50g darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 teáakanál szódabikarbóna
• 1 csipet só
• 1-2 teáakanál fahéj

                    a mázhoz:

• porcukor
• 1 narancs reszelt héja
• 1 narancs kifacsart leve

Elkészítés:

Ennek a tortának az alapja egy roppant egyszerű kevert tészta. Először kihabosítom a margarint a sima és a barnacukorral valamint a vaníliás cukorral, majd egyesével hozzáadom a tojásokat is. Ezután jöhet bele a reszelt sárgarépa és az ízesítők: a rumos mazsola, és a narancshéj. A legvégén a száraz hozzávalókat keverem hozzá, amiket előtte jó alaposan összemixeltem egymással. Ha jól dolgoztunk, akkor egy közepesen lágy masszát kell kapnunk. 

A tésztát sütőpapírral kibélelt tortakarikába öntöm, a tetejét elegyengetem egy kicsit és 180fokra előmelegített, légkeveréses sütőbe rakom sülni. Ugyanúgy mint a piskótáknál, ha a teteje színt kap visszaveszem a hőfokot 160-150fokra. Azt tudni kell, hogy ez egy eléggé tömör, sok nedvességet tartalmazó tészta, úgyhogy viszonylag sokáig kell sülnie, legalább 40-45 percig. A klasszikus tűpróbával ellenőrizhető, hogy készen van e.

Miután kisült kiveszem a formából és hagyom kihűlni. Ha ez megtörtént rácsra rakom, a rács alá pedig egy tálcát vagy tepsit helyezek, így fogom majd leönteni a mázzal. A cukormázhoz egy kisebb tálban kikeverem a narancs levét és reszelt héját a porcukorral. Szándékosan nem írtam mennyiséget a cukorhoz, hiszen ez változó, hogy mennyit vesz fel a folyadék. Mindenképpen szitáljuk át a porcukrot, kisebb adagokban adjuk hozzá, egészen addig amíg egy ilyen sűrűn folyó, de még jól kenhető állagot nem kapunk. Nem kell, hogy olyan sűrű legyen, mint a mézeskalács díszítéséhez használt máz! Ha megvan egyszerűen csak ráöntöm a tetejére és egyenletesen elkenem rajta, úgy, hogy az oldalát is szépen bevonja. 1-2 óra alatt megköt a máz, utána lehet szeletelni.

Puszi, Dóri

Pozsonyi kifli

Aki szereti a bejglit, az nagyon ezzel a sütivel sem lőhet mellé, ugyanis megegyezik a tésztája és nagyjából a tölteléke is. A pozsonyi kifli is egy igazi hagyományos édesség, különösen ilyenkor karácsonykor, de úgy érzem picit mellőzve van a bejglihez képest, pedig legalább annyira látványos és finom. További jó dolog még benne, hogy a tölteléke akár napokkal előbb is elkészíthető és a sütés napján már csak a tésztával és az összeállítással kell foglalkoznunk. Azért azt nem mondom, hogy gyorsan megvan, ugyanis a szép márványos külső titka a kenegetésben és a rétegek szárításában rejlik, de szerintem mindenképpen megéri. :)

Hozzávalók: (10db-hoz)

• 165g liszt
• 65g margarin
• 50g tej
• 10g tojássárgája
• 2g porélesztő
• 15g porcukor
• egy csomag vaníliáscukor
• egy csipet só

• 75g darált mák
• 50g cukor
• víz
• ízesítők: fahéj, vaníliás cukor, reszelt narancshéj, kandírozott narancs

• 75g darált dió
• 50g cukor
• víz
• ízesítők: fahéj, vaníliás cukor, reszelt citromhéj, mazsola

Elkészítés:

Először a töltelékeket készítem el, amihez a darált diót/mákot összekeverem az ízesítő anyagokkal, majd cukorsziruppal leforrázom. A cukorsziruphoz a cukrot vízzel felöntöm, de éppen csak annyival, hogy ellepje, majd szálpróbáig főzöm. A cukorszirup-főzésről bővebben itt olvashatok. Értelemszerűen a kétféle töltelékhez egyszerre érdemes megfőzni a cukorszirupot, majd utána kettéosztani. A töltelékeket ezután folpackba csomagolom és a hűtőben pihentetem egészen a felhasználásig.

A tésztáról annyit mindenképpen megjegyeznék, hogy ez egy omlós-élesztős tészta, ami azt jelenti, hogy az omlós és az élesztős tésztákra jellemzőek keverednek benne. Ugyan van benne élesztő, de ennek csak a sütőben van már jelentősége, akkor növekszik meg tőle picit a kifli. Az egész tésztagyúrás során inkább az omlós jellemzők érvényesülnek, mint például a hideg zsiradék és annak gyors elmorzsolása.

Első lépésben a hideg margarint elmorzsolom az átszitált liszttel, utána hozzáöntöm a langyos tejben elkevert élesztőt, majd hozzáadom a porcukrot, a vaníliás cukrot, a tojássárgáját és végül a sót. Jól összegyúrom a tésztát, egészen addig amíg a cipó teljesen elválik a tál falától. Folpackba csomagolva fél órát a hűtőben pihentetem.

Amíg a tészta pihen előveszem a töltelékeket és 25g-os adagokra osztom őket, majd minden egyes kis adagot hosszúkásra formázok, hogy az összeállításnál már csak bele kelljen tenni a tésztába.

A pihenés után előveszem a tésztát is és a töltelékhez hasonlóan kiadagolom, csak itt egy kiflihez 30g tésztát számolok. A kis adagokat egyesével kivirgolom. Erről is volt már szó a blogon, a virgolás során a tésztadarabokat a két tenyerem között szépen kigömbölyítem. Nagyon fontos, hogy a tésztagolyókat a felhasználásig letakarva tartsuk, különben kiszáradnak!

Ha minden előkészülettel megvagyunk jöhet az összeállítás! Ez az egyetlen tésztatípus, aminek a nyújtásához se lisztet, se porcukrot, se semmit nem használunk, mégsem ragad oda a munkalaphoz.

A kis tésztagolyókat egy-két mozdulattal ovális alakúra nyújtom, a hosszanti oldalra rakom a tölteléket, majd feltekerem úgy, hogy a végeket kicsit "megsodrom", így teljesen bezárom a kifliket, nem marad a végeken sem lyuk. Arra is figyeljünk, hogy a hajtás mindenképpen alul legyen! Most következik a kiflik megformálása amire van egy szabály, hivatalosan a diós töltelékűt patkó, a mákosat pedig ácskapocs alakúra hajtjuk. 

A megformált kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe rakom, nem túl közel egymáshoz, majd elkezdem lekenni őket. Ez a folyamat nagyon fontos, hiszen ez adja meg a szép márványos külsőt! Javaslom, hogy a szilikonos ecseteket most mellőzzük, használjunk inkább szőrecsetet, valamint, hogy nagyon alaposan, mindenhol kenjük le a kifliket! Először tojássárgájával kenem le, majd meleg helyen hagyom, hogy teljesen megszáradjon rajta. Ezt úgy ellenőrizhetjük, hogy ha hozzáérünk a kiflihez a felülete már egyáltalán nem ragad, száraz és szép fényes. Ha ez megvan jöhet a második réteg, a tojásfehérje, amit viszont hideg helyen szárítok meg. Ha teljesen megszáradt ez a réteg is, kezdődhet a sütés amit 200fokra előmelegített, légkeveréses sütőben kezdek, majd ha már szépen megpirultak a kiflik visszaveszem a hőfokot 180fokra és aranybarnára sütöm őket.

Puszi, Dóri

Apple Pie

Ha lenne olyan lista, hogy a legismertebb/legtöbbet készített süti, akkor az almás pite biztosan valahol az elején lenne, hiszen mindenki ismeri és szereti. Egy igazi házias finomságnak számít, amit mindenki máshogyan készít és persze állítja, hogy az övé a legjobb... :D Én most az alap cukrászreceptet mutatom meg nektek, amiben egyrészt az alma gyalulva van, nem reszelve, másrészt dió is található a töltelékben és hogy még fokozzam, a tetején is speckó a díszítés. Próbáljátok ki ezt a változatot is! ;)

Hozzávalók: a tésztához:

• 600g liszt
• 400g margarin
• 200g porcukor
• 2 tojássárgája
• 1 csomag vaníliás cukor
• fél citrom reszelt héja
• egy csipet só

                    a töltelékhez:

• 700g alma
• 1 csomag vaníliás cukor
• 100g cukor
• darált dió (ízlés szerint)
• mazsola (ízlés szerint)
• fahéj (ízlés szerint)

Elkészítés:

Az omlós tésztához a margarint elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a porcukrot, a vaníliás cukrot, a 2 tojássárgáját, a reszelt citromhéjat és egy csipet sót. Gyors mozdulatokkal összegyúrom a tésztát, majd cipót formálok belőle, folpackba csomagolom és a hűtőbe teszem pihenni legalább fél órára. Az omlós tésztáról és készítéséről részletesebben itt olvashattok.

Amíg a tészta hűl elkészítem a tölteléket. Az almákat, megmosom, meghámozom, kiszedem a magházukat, majd negyedekbe vágom. Ezeket a negyed darabokat legyalulom, vagy aki nagyon ügyes késsel is vékonyra szeletelheti. Egy picit hagyom állni az almát, majd kinyomkodom, hogy minnél kevesebb lé maradjon benne. A kinyomkodott almát összeforgatom a dióval, a mazsolával, a fahéjjal, és mielőtt betöltöm a vaníliás cukrot és a sima cukrot is hozzáadom.

Ha a tészta már kellően lehűlt kiveszem a hűtőből és 40-60% arányban elosztom. A pite alsó lapja lesz a tészta 40%-a, a teteje pedig a 60%-ból készül majd. Erre azért van szükség, mert a felső lappal majd a süti oldalát is be kell burkolnunk, és teljesen lezárni a tölteléket. Először csak az alsó lap tésztájával dolgozok, a többit visszateszem a hűtőbe. Kb. 8mm vastagságúra nyújtom a tésztát, téglalap alakúra és minden kenés/lisztezés/sütőpapírozás nélkül egy sütőlemezre rakom. Ezekre azért nincs szükség, mert az omlós tészta sok zsiradékot tartalmaz, így biztosan nem fog leragadni! Egy villával alaposan megszurkálom a lapot, majd 170-180fokra előmelegített légkeveréses sütőbe rakom és elősütöm. Itt pontos időt nem tudok mondani, folyamatosan figyelgetni kell, és amint kicsit színt kap a széle ki is vehetjük! Ha kivettem rögtön lekenem valamilyen gyümölcsízzel vagy lekvárral. Ennek az íze tulajdonképpen nem számít, hiszen csak egy nagyon vékony réteget kenek rá, ami rögtön "megbőrösödik" rajta és így majd nem engedi, hogy a töltelék átáztassa a tésztát. Ha nagyon darabos a lekvár érdemes átpaszírozni, hiszen nekünk csak egy védőréteg kell, nem a gyümölcsdarabok. 

A tölteléket egyenletesen eloszlatom az alsó lapon, majd ugyanakkorára kinyújtom a felső lapot is, és teljesen befedem vele a pitét. A tetejét alaposan megszurkálom, hogy a gőz távozni tudjon, majd megkenem felvert egész tojással. A kenés után jön a díszítés! :) Fogok egy villát és a hátuljával egyenletesen keresztbe karcolgatom a tésztát, mindkét irányból így szép "kockás" lesz. 180fokra előmelegített légkeveréses sütőben aranybarnára sütöm.

Puszi, Dóri

Birsalmás kuglóf

Újabb őszi recept, méghozzá ismét egy birsalmás finomság! :) Nemtudom, lehet unjátok már, de én nem tudok betelni vele -ráadásul most kaptunk egy újabb ládával egy kedves ismerősünktől :D -. Ahogyan azt az előző bejegyzésben már kifejtettem bármilyen receptben amiben eredetileg alma szerepel, megállja a helyét ez a gyümölcs is. Most sem volt ez másképp, jött az ötlet, hogy kuglófot kéne sütni, elővettem a már jól bevált almás receptet és hát ez lett belőle... Ennek a sütinek is nagyon őszies az ízvilága a birsalma, a dió és a fahéj miatt, nálunk mindenkinek ízlett, ezt mutatja az is, hogy a fotózáskor már csak a kuglóf egy darabkája állt a rendelkezésemre. :)

Hozzávalók:  a tésztához:

• 50dkg liszt
• 10dkg kristálycukor
• 10dkg margarin
• 3dl tej
• 3dkg élesztő
• fél citrom reszelt héja
• 4 tojássárgája
• egy csipet só

                   

                      a töltelékhez:

• 4-5 db birsalma
• 4-5 evőkanál kristálycukor
• 3dkg margarin
• dió 
• mazsola
• fahéj
• fél citrom reszelt héja

Elkészítés:

Ahhoz, hogy kelt tésztát gyúrhassunk először az élesztőt kell előkészítenünk. Az élesztőt a langyos tejbe morzsolom és a tésztába való kristálycukor kb. felét is hozzáadom, hogy legyen mivel dolgoznia az élesztőnek, majd megvárom míg felfut. A lisztet a maradék cukorral, a citromhéjjal és egy csipet sóval elkeverem, hozzáadom az olvasztott margarint, a felfutott élesztőt és a tojásokat, majd dagasztani kezdem. A tészta akkor lesz igazán jó ha szépen ki van dagasztva, ekkor már könnyen elválik a tál falától és szép cipót tudok belőle formálni. Letakarva meleg helyen a duplájára kelesztem, ez eltarthat 1-2 óráig.

Addig a birsalmát megpucolom, felszeletelem és kisebb darabokra vágom. A kristálycukrot a darabka margarin kíséretében egy serpenyőben melegíteni kezdem, majd ha már szépen felolvadt, megbarnult hozzáadom a birsalmát és jól átforgatom benne, hogy mindenütt ellepje. Ezután ízesítem a dióval, a mazsolával, a citromhéjjal és a fahéjjal. Néhány percig párolom, de nagyon fontos, hogy ne főzzük szét, éppen csak puhuljon egy kicsit meg! Ha elkészült félreteszem picit, hogy langyosra hűljön.

Most jöhet az összeállítás! A megkelt tésztát lisztezett munkalapra borítom és kb. fél cm vastagságúra, téglalap alakúra nyújtom, majd elterítem rajta a tölteléket. Ezután csak simán feltekerem a téglalap hosszabb oldalánál fogva. A kuglóf formát kivajazom, kilisztezem és a tekercset körben beleterítem. Így a formában még egy kicsit kelesztem, de éppen csak addig amíg ellepi a formát. Nézzetek rá sűrűbben, mert bevallom nekem egy kicsit túlkelt. 180fokra előmelegített, légkeveréses sütőbe teszem, majd miután betettem a hőfokot rögtön leveszem 160-150fokra. Ez egy nagyon fontos lépés, ugyanis a kelt tészta nehéz és tömör, és ha nagy hőfokon sütjük a külseje megég belül pedig nyers marad! Kb. egy óra alatt sül meg, az alacsony hőfok ellenére még így is érdemes ránézni, hátha kell rá sütőpapír! Ha elkészült a formában hagyom kihűlni és majd csak utána borítom ki belőle.

Puszi, Dóri

Birsalmás - morzsás tart

Őszi receptsorozatom legújabb finomsága egy igazi különlegesség! :) Talán nem annyira közismert gyümölcs a birsalma, pedig nagyon finom, aromás íze van és ilyenkor ősszel könnyen hozzá is lehet jutni. Mivel közeli rokonságban van az almával ahhoz hasonlóan rengetegféleképpen felhasználható, én például nagyon sokszor főzök belőle kompótot -hamarosan ez a recept is fennt lesz majd- és a mostani süti is nagy kedvencem. Egy diós-omlós tésztakosárban van a fűszeres birsalmakrém, az egésznek a tetejét pedig ropogós-zabpelyhes morzsa borítja. Isteni finom! :)

Hozzávalók: a tésztához:

• 200g liszt
• 50g darált dió
• 140g margarin
• 75g porcukor
• 1db egész tojás
• 1db tojássárgája
• 1 citrom reszelt héja

                    a birspüréhez:

• 1kg birsalma
• 175g barnacukor
• fél citrom reszelt héja
• őrölt fahéj
• szegfűszeg

                   a morzsához:

• 100g liszt
• 140g margarin
• 75g zabpehely
• 75g barnacukor

Elkészítés:

Először a birspürét készítem el, akár már előző nap is megcsinálhatjuk, a hűtőben eláll. A birsalmákat megpucolom, feldarabolom és mielőtt feltenném főni vízben jól átmosom. Ezután egy nagyobb lábasba rakom, felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, majd ízesítem. Hozzáadom a barnacukrot, a citromhéjat, és néhány darab szegfűszeget. (Érdemes megjegyezni, hogy pontosan hány szemet dobtunk bele, hiszen ezeket a pürésítés előtt majd ki kell szedni!) Lassú tűzön 15-20 percig főzöm, teljesen puhára. Most az sem gond ha kicsit túlfől, hiszen miután kiszedegettem a szegfűszegeket az egészet botmixerrel pürésítem. Ha ezzel megvagyok jön a végleges ízesítés. Szinte biztos, hogy kell bele még barnacukor, hiszen a birsalma elég fanyar. Mindig csak egy-egy plusz kanállal adjunk hozzá és folyamatosan kóstolgassuk, mert az sem jó ha túl édes lesz! Ekkor rakom bele még a fahéjat is, összefőzöm és kész is.

A diós-omlós tésztához a margarint elmorzsolom a lisztes-diós-porcukros-citromhéjas keverékkel, majd a tojásokat is hozzágyúrom. Ha szépen összeállt folpackba csomagolom és legalább fél órára a hűtőbe teszem pihenni. Ez idő alatt kivajazom és kilisztezem a formákat. Én most ilyen kicsi, egyszemélyeseket használtam, ebből a típusból kb. 8db jön ki, de nagyjából ez a mennyiség szükséges egy sima, normál méretű piteformához is.

Ha letelt a fél óra kiveszem a tésztát a hűtőből és lisztezett munkalapon közepes vastagságúra nyújtom, majd a formá(k)ba terítem, kicsit belenyomkodom és megszúrkálom egy villával. Először ún. vakon sütést végzek, a formákba sütőpapírt teszek és megpakolom őket nehezékkel, ami lehet száraz bab,mogyoró vagy direkt erre a célra való sütőgolyó. Erre egyrészt azért van szükség, mert így a tészta biztosan átsül, a krém nem fogja átáztatni, másrészt pedig a nehezéktől nem púposodik fel és így lesz hely a tölteléknek. 160fokra előmelegített, légkeveréses sütőben ez kb. 20 percet vesz igénybe.

Ezalatt elkészítem a morzsát. Ugyanúgy ahogyan a tésztánál itt is csak elmorzsolom a margarint a száraz hozzávalókkal és már kész is.

Ha megvan az elősütés leszedem a tésztakosarakról a sütőpapírt és a nehezéket, majd ezek nélkül még 15 percig sütöm, hogy a tészta kicsit megpiruljon. Ezután belekanalazom a birskrémet és jól megszórom a morzsával. A sütő hőfokát 180fokra emelem és így megtöltve még kb. 20-25 percig sütöm, amíg a morzsa aranybarnára nem pirul a tetején, a birspüré pedig már bugyog ki alóla.

Puszi, Dóri

Datolyás körtetorta

Legújabb receptem egy igazi őszi finomság, minden ezt az évszakot idézi belőle -a körte, a dió, a datolya - na jó, az nem... :D Már régóta szemezek vele a GoodFood-ból és az az igazság, hogy azért nem csináltam meg még eddig, mert az eredeti receptben van néhány különlegesebb alapanyag, mint például a kandírozott, szirupban eltett gyömbér, a pekándió és a brandy. Egyrészt nehéz beszerezni őket, másrészt pedig nem is a legolcsóbb hozzávalók, ezért kicsit változtattam a recepten, hogy végre elkészíthessem a sütit. A pekándiót sima dióra cseréltem, a szirupos gyömbér helyett datolyaszirupot használtam, a brandyt pedig sütőrummal váltottam ki. Igen, tudom, hogy a datolyaszirup sem egy mindennapos hozzávaló, -mi is ajándékba kaptuk- de szerintem még ez is helyettesíthető, például sima mézzel. A lényeg az, hogy legyen valami édes, ragacsos dolog a tortában, mert ettől lesz tökéletes az állaga, ami egyébként leginkább a klasszikus angol pudingra hasonlít.

Hozzávalók:  az alaphoz:

• 250g datolya (kimagozva, apróra vágva)
• 300ml tej
• 100g margarin
• 2 evőkanál datolyaszirup (vagy méz)
• 100g barna cukor
• 175g liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
• 2 tojás
• 3 nagyobb, érett körte nagyobb darabokban, hámozva
• némi dió (a tésztába közepesre darabolva, a tetejére pedig negyedekben)

                      a sziruphoz:

• 85g barna cukor
• egy pici sütőrum
• 50ml víz

Elkészítés:

Először a tészta alapját adó ragacsos keveréket készítem el. Ehhez egy edényben összeolvasztom az apróra vágott datolyát, a tejet, a margarint, a datolyaszirupot/mézet és a barna cukrot majd félreteszem, hogy kicsit kihűljön. A lisztet összekeverem a sütőporral, a szódabikarbónával, a fűszerkeverékkel és a darabolt dióval, majd hozzáöntöm a datolyás-ragacsos masszát, végül pedig elkeverem benne a két tojást is.

Sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába öntöm (23cm-es), megpakolom a körtedarabokkal -egy részüket belenyomkodom a tésztába, a többit a tetejére szórom- majd a negyed diódarabokat is rászórom. 180fokra előmelegített légkeveréses sütőbe teszem, ahol 40perc letelte után sütőpapírral letakarom és még kb. 25-30 percig sütöm.

Míg sül a tészta a cukorból, a rumból és a vízből szirupot főzök, amit a már elkészült, még forró tortára locsolok. A tészta ettől igazán puha és szaftos lesz.

+tipp: Ez a süti elég tömény, igazi édesszájúaknak való, szóval ha nem szeretjük annyira édesen akkor mindenképpen használjunk kevesebb cukrot, hiszen a datolyaszirup/méz és a darabolt datolya már önmagában is édes!

Puszi, Dóri 

Kosárka

Ez az első olyan édesség a blogon, ami egy igazi, régi családi recept, így nem is egyedül, hanem a KEDVENC nagynénémmel készítettem el. :)) Maga a recept egy néhány sárguló lapból álló kis füzetbe van lejegyezve, gyöngybetűkkel persze. Mi rengetegszer készítjük el, mert viszonylag egyszerű, hamar megvan és persze nagyon finom! Közel áll a szívemhez, így remélem ti is kipróbáljátok, majd írjatok hogyan sikerült! ;)

Hozzávalók:  a tésztához:

• 500g liszt
• 1 csomag sütőpor
• 250g margarin
• 5 tojás sárgája
• 4 evőkanál tej
• 10dkg porcukor

                    a töltelékhez:

• 30dkg darált dió
• 30dkg porcukor
• 5 tojás fehérje

• házi sárgabarack lekvár

Elkészítés: 

Először az omlós tésztát készítem el, amihez a sütőporos-porcukros lisztet összemorzsolom a margarinnal, majd hozzáadom a tojások sárgáját és a tejet is. Jól összegyúrom és cipót formálok belőle. Ha közben esetleg nagyon meglágyult a tészta akkor be lehet egy kicsit tenni a hűtőbe, de ez alapvetően nem szükséges. Nagyon fontos viszont, hogy a töltés előtt egy pici olajjal kenjük ki a formákat, így biztosan nem fognak beleragadni a kosárkák. Ha elkészültem vele akkor kisebb adagokat csípek le a tésztából és egyesével kibélelem a kosárka formákat, az ujjaimmal belenyomkodom és elegyengetem bennük.

Ezután mindegyik kosárkába jön egy kisebb teáskanálnyi baracklekvár, majd elkészítem a diós tölteléket is. Ehhez felverem a tojásfehérjéket egy csipet sóval, majd a habban elkeverem a porcukros diót. Az így elkészült keverékből egy-egy nagyobb halmot kanalazok a lekváros rétegre, a kis formákat tepsibe rakom, majd 160fokra előmelegített, légkeveréses sütőben aranybarnára sütöm őket. Ha elkészültek megvárom míg langyosra hűlnek, majd óvatosan kicsúsztatom a sütiket a formából. Esetleg még egy kis porcukor a tetejére és kész!

Puszi, Dóri